Gazdasági Mediátor
törvény jogszabály közvetítés

2002. évi LV. törvény

A 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről szabályozza a közvetítői eljárásokat Magyarországon, elősegítve a jogviták békés rendezését.

A 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről (a továbbiakban: Törvény) a közvetítői eljárások, azaz a békéltető, egyeztető eljárások szabályozását tartalmazza Magyarországon. A Törvény célja, hogy elősegítse a jogviták békés rendezését, előmozdítsa a felek közötti egyezség létrejöttét, és ezzel csökkentse a bíróságok terheit.

A Törvény hatálya kiterjed a magánjogi jogviszonyokból eredő, illetve a közigazgatási jogvitákban közvetítői eljárással rendezhető jogvitákra. Nem alkalmazható azonban büntetőügyekben, személyi jogokkal kapcsolatos vitákban, valamint a családjogi ügyekben, kivéve, ha a felek a gyermekelhelyezés vagy a kapcsolattartás kérdésében érdekeltek.

A Törvény előírja, hogy a közvetítői eljárás csak a felek önkéntes és együttes megegyezésén alapulhat. A közvetítőt a felek együttesen választják ki és bízzák meg az eljárás lefolytatásával. A közvetítő független és pártatlan személy, aki elkötelezett a felek közötti egyezség elősegítésére.

A Törvény szerint a közvetítőnek megfelelő képesítéssel kell rendelkeznie, és be kell tartania a közvetítői etikai szabályokat. A közvetítő képzési és továbbképzési követelményei, valamint a közvetítői tevékenység gyakorlásához szükséges egyéb feltételek a Törvényben és annak végrehajtási rendeletében találhatók.

A közvetítői eljárás menete

A Törvény alapján az alábbiak szerint alakul:

  • A felek egyezség alapján választják ki a közvetítőt és megállapodnak a közvetítés feltételeiről.
  • A közvetítő meghallgatja a felek álláspontját, és segíti őket abban, hogy közös megoldást találjanak a jogvitájukra. A közvetítő törekszik a felek közötti kommunikáció javítására, és elősegíti az információk cseréjét.
  • A közvetítői eljárás során a felek egyeztetéseket folytatnak, melyek során a közvetítő az egyezségre törekszik, és előterjeszthet saját javaslatokat is. A közvetítő azonban nem hoz döntést a jogvita kérdésében.
  • Amennyiben a felek megegyezésre jutnak, a közvetítő segítségével megfogalmazzák az egyezséget, amelyet aláírnak. Az egyezség kötelező erejű, és a feleknek teljesíteniük kell.
  • Ha a felek nem jutnak megegyezésre, a közvetítői eljárás eredménytelennek minősül, és a felek a jogvitát a bíróság előtt folytathatják.

    A Törvény kimondja, hogy a közvetítői eljárás során a közvetítő és a felek titoktartási kötelezettséggel tartoznak. A közvetítő nem adhat ki információkat a közvetítés során szerzett adatokról, kivéve, ha erre törvény alapján kötelezve van.

    A közvetítői eljárás befejeződik a megállapodás aláírásának napjával, illetve a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével. A közvetítés költségeit a felek viselik, és a közvetítő díját a felek közösen állapítják meg.

    Összefoglalva, a 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről a közvetítői eljárások szabályozását tartalmazza, elősegítve a jogviták békés rendezését és a felek közötti egyezség létrejöttét. A Törvény kimondja a közvetítői eljárás alapelveit, a közvetítő követelményeit, és az eljárás menetét.

Van egy elakadt üzleti vitája?

Egy díjmentes konzultáción átbeszéljük, alkalmas-e az ügye mediációra.

Ingyenes konzultáció