A 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről (a továbbiakban: Törvény) a közvetítői eljárások, azaz a békéltető, egyeztető eljárások szabályozását tartalmazza Magyarországon. A Törvény célja, hogy elősegítse a jogviták békés rendezését, előmozdítsa a felek közötti egyezség létrejöttét, és ezzel csökkentse a bíróságok terheit.
A Törvény hatálya kiterjed a magánjogi jogviszonyokból eredő, illetve a közigazgatási jogvitákban közvetítői eljárással rendezhető jogvitákra. Nem alkalmazható azonban büntetőügyekben, személyi jogokkal kapcsolatos vitákban, valamint a családjogi ügyekben, kivéve, ha a felek a gyermekelhelyezés vagy a kapcsolattartás kérdésében érdekeltek.
A Törvény előírja, hogy a közvetítői eljárás csak a felek önkéntes és együttes megegyezésén alapulhat. A közvetítőt a felek együttesen választják ki és bízzák meg az eljárás lefolytatásával. A közvetítő független és pártatlan személy, aki elkötelezett a felek közötti egyezség elősegítésére.
A Törvény szerint a közvetítőnek megfelelő képesítéssel kell rendelkeznie, és be kell tartania a közvetítői etikai szabályokat. A közvetítő képzési és továbbképzési követelményei, valamint a közvetítői tevékenység gyakorlásához szükséges egyéb feltételek a Törvényben és annak végrehajtási rendeletében találhatók.
A közvetítői eljárás menete
A Törvény alapján az alábbiak szerint alakul:
- A felek egyezség alapján választják ki a közvetítőt és megállapodnak a közvetítés feltételeiről.
- A közvetítő meghallgatja a felek álláspontját, és segíti őket abban, hogy közös megoldást találjanak a jogvitájukra. A közvetítő törekszik a felek közötti kommunikáció javítására, és elősegíti az információk cseréjét.
- A közvetítői eljárás során a felek egyeztetéseket folytatnak, melyek során a közvetítő az egyezségre törekszik, és előterjeszthet saját javaslatokat is. A közvetítő azonban nem hoz döntést a jogvita kérdésében.
- Amennyiben a felek megegyezésre jutnak, a közvetítő segítségével megfogalmazzák az egyezséget, amelyet aláírnak. Az egyezség kötelező erejű, és a feleknek teljesíteniük kell.
- Ha a felek nem jutnak megegyezésre, a közvetítői eljárás eredménytelennek minősül, és a felek a jogvitát a bíróság előtt folytathatják.
A Törvény kimondja, hogy a közvetítői eljárás során a közvetítő és a felek titoktartási kötelezettséggel tartoznak. A közvetítő nem adhat ki információkat a közvetítés során szerzett adatokról, kivéve, ha erre törvény alapján kötelezve van.
A közvetítői eljárás befejeződik a megállapodás aláírásának napjával, illetve a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével. A közvetítés költségeit a felek viselik, és a közvetítő díját a felek közösen állapítják meg.
Összefoglalva, a 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről a közvetítői eljárások szabályozását tartalmazza, elősegítve a jogviták békés rendezését és a felek közötti egyezség létrejöttét. A Törvény kimondja a közvetítői eljárás alapelveit, a közvetítő követelményeit, és az eljárás menetét.